Seven

2013. 08. 23.

A változatosság kedvéért délelőtt ismét vonattal be a városba.
Érdekességképpen elhúzott egy végtelen hosszú teherszállító vonat is, aminek se az eleje, se a vége nem látszott (és nem volt kanyar sem a pályán). Valami ilyesmi:
http://youtu.be/_AxFsr4UFBY

Egy ismerőssel találkoztam, aki szintén ott volt az orientáción, de várnom kellett, addig itt egy panoráma kép:

Kerestünk egy helyet, ahol kapható a chicagói deep dish pizza. Nem tudom, hogy azt kaptuk-e, de stuffed pizzát biztosan. Előtte paradicsomleves, utána víz, mindez baráti ebéd menüben $10-ért (választható volt mind sok közül):

Paradicsomleves

Stuffed pizza (Baby méret, 6")

Stuffed pizza keresztmetszet

Itt egy jobb (nem telefonnal készült) kép

A pizza lényege, hogy a pereme magas, hogy a szósz ne folyjon ki. A szósz alatt van a sajt, az alatt a töltelék és legalul vékony tészta. Előnye, hogy a száraz tésztát ami a szélén van, bele lehet mártogatni a paradicsomos szószba, sokkal jobb mint önmagában. Cserébe nincs sült sajt a tetején.

Elindultunk egy nagy boltba, elsősorban lepedőt akartam venni az új helyre tisztasági okokból. Útközben egy nagy AT&T boltnál épp a MotoX telefon bemutatója volt ingyen póló osztással, úgyhogy gazdagodtam két pólóval, amire amúgy is szükségem volt.
Vettem buszjegyet, ami a következőképpen működik: automatába pénz be, gomb megnyom és kártya kijön, ami fel van töltve az adott összeggel. Elvileg utántölthető. Buszon felszálláskor be kell rakni, levonja a megfelelő (magas) összeget és kiköpi.
A buszok állandóan mennek, rengeteg járat van és cserébe nagyon lassúak is, mert minden kereszteződésben lámpát kapnak. Éppen ezért nem sokkal jobb, mint gyalogolni.
A lepedőt/ágyneműkészletet sikerült beszerezni elvileg olcsó (de mégis horribilis) áron.

Itt egy épület/bolt, a homlokzat tele van eredeti Singer varrógépekkel.

A modell 5 perc elteltével sem gondolta, hogy útban lehet.

A tükrőződéstől nem látszik, de az ott sok sok varrógép

A telefonom állandóan cserbenhagy, az akku főleg, úgyhogy nem messze a Hancock torony aljában is volt egy BestBuy, hátha van nekik valami jó külső akkupakk. Volt, de gagyi és $100-ért. Vicc. A RadioShack még nagyobb csalódás. Nem volt semmi érdekes, csak túlárazott vackok. Ebay-ről minden jön 10-ed áron! Nem volt akkupakk értelmes áron. Majd ebay-ről, csak nem tudom milyen címre rendeljem.
Útközben láttunk break-táncosokat is, akik rengeteg időt szántak pénz begyűjtésére összhasonlítva az ugrálással eltöltöttel.
Ránézésre a Chicago Tribune épülete lehetett az, amit a Transzformerek 3-as részében bevettek, ami nem kizárt, ugyanis itt forgatták, ahogy holnaptól a 4-eset is. El kéne menni megnézni a forgatást.
Következő célpont az egyetem volt, ahol a cserehallgatóknak szerveztek 5-7 között kajálást. Kb egy órányi sétára volt és már így is nagy késésben, úgyhogy megpróbálkoztam a buszokkal. Hiába, így is fél óra volt, mire egyre fel tudtam szállni. Google maps + gps nélkül esélytelen közlekedni, sőt még azzal se egyszerű. A program megmondja, hogy az aktuális helyről az adott célhelyre melyik busszal, hogyan lehet eljutni. A probléma, hogy nem igazán tartják a menetrendet (lehetetlen ilyen forgalom mellett) és 50 méterenként vannak megállók ahol más-más buszok állnak meg. A megállók beazonosítása sem egyszerű.
Végül megláttam egy buszt, amit elakartam érni, végignéztem ahogy az orrom előtt megy el. Úgyse érem el. De aztán láttam később, hogy még mindig sorbaállnak a felszálló, úgyhogy futással mégis elértem. A lassú felszállás oka egy széles, nagy csomagokat toló, húzó fekete néni volt. A nagy csomagok és felszállás után érezhető "illat" jelezte hajléktalanságának mivoltát. $2-ért ez a szolgáltatás jár. Sebaj, 5-10 perc múlva az összes szaglószőrömet kimarta és lenyírta, úgyhogy nem volt olyan vészes. A BKV-feeling mindenesetre átjött. Miközben a telefonom véletlenszerűen újraindult (nem tudtam ellenőrizni), úgytűnt megérkeztem a célhelyre, inkább leszálltam. Egy kicsit korai volt, úgyhogy még egy 10-15 perc séta kellett.
Megvolt a becsekkolás, kaptam megint karszalagot. Igaz, már volt egy sárgám, de kértem mégegyet. Érdekes, hogy eddig három karszalagos helyen voltam, mindenhol sárgát használtak. Nem túl hatékony, de nekem egyszerűbb, hogy már eleve rajtam van.
Volt hamburger zsömle, husi, valami csirke, szeletelt paradicsom, hagymakarikák, ketchup: ezekből mindenki összeállíthatta a saját ízlésének megfelelő hamburgert. Emellet színes tetejű muffin (mindenhol muffin, amit kihagytam).

Bizarr muffinok

A megfelelő ülőhely kiválasztása problémás. Volt kb 100-120 asztal (10x10-10x12 között). Nagyrész mind foglalt, szimpatikus európai arcokat kerestem, de csak indiai és kínai asztalokat láttam, ahol mindenki a saját nyelvén beszélt. Na volt egy asztal európaiakkal, de elküldtek, mondván tele. Elfogyasztottam egy kaját. Készítettem egy újat és a terem másik oldalán próbálkoztam, ahol megtaláltam a második európai asztalt a kettőből. Itt főleg olasz (3), egy spanyol és egy holland srác foglalt helyet, plusz én. Főleg mérnökök. Beszélgettünk, cseréltünk elérhetőséget. Most már teljesen világos: UIC=University of India and China. Valóban, a kb 600-700 hallgatóból kb. 20 lehet aki nem indiai vagy kínai (velük nehéz barátkozni).
Kaja után láttam, hogy épp lekésném a vonatot (kb 35 perc gyalog az állomás), így volt egy extra órám, amit a pályaudvar körüli sétálással töltöttem el.
Érdemes lenne még elmenni az itteni Nemzeti Bank-szerűség kiállítását megnézni, illetve már a Sears látogatói részének előterébe is bementem. De előbb kell egy fényképező!

Searsben laknak

Tetején egy óriás szobor felügyeli a kereskedelmet, arca nincs, mert arra számítottak, hogy úgyse fog látszani, olyan magasan van. Tévedtek.

Az egyik újságban találtam egy hirdetést, hogy szeptemberben lesz Tommy Emmanuel koncert, de $35, inkább spórolok.